Liza tükre

A társkeresés bugyrai, meg egyebek

Az igaz-i

2017. január 31. 12:43 - Liza T.

„ Nem megbízható! ” Ez volt az első benyomása, de a pasi rácáfolt erre a megérzésre, és hirtelen kristálytiszta csend lett kívül…és nagy felfordulás belül. Beindult a gépezet, nem volt   megállás. Minden olyan  tökéletesnek tűnt. Egy ízig-vérig férfi, aki komoly és hiteles, aki hozzá való, és akit ő, a NŐ teljesen elbűvölt. Ők mindig is egymást keresték, hiszen egyformák, és most megtalálták önmagukat a másikban. A pasi kérte, hogy bármi történjék is,  legyenek  mindig iszonyatosan őszinték egymáshoz, ne játszmázzanak, mert ez nem méltó hozzájuk. Ilyen találkozás ritkán adódik, erre nagyon kell vigyázni…

Teljes őszinteséget várni egymástól? Képtelenség. Egy megfoghatatlan elméleti kategória, eleve magában hordozza a bukást… Tudta, hogy nem etikus, amit tesz, de bizony nem tartotta be az ígéretét, továbbra is eljárt randizni másokkal. Ismerkedett, és tette azt, amit az ösztönei és a belső hang diktált. Odavolt a pasiért, mégis hazudott és csalt. Hitegetett másokat, mindenkit becsapott, csakhogy ő minden körülmények között biztonságban legyen, hogy az ő kis lelke ne sérüljön.

Az elején minden olyan szépen alakult, de gyorsan zavar támadt a rendszerben. A pasi érezte, hogy a nő nem korrekt, és elkezdte büntetni. Elkezdődött valami kegyetlen macska-egér játék. Nyers volt, és kendőzetlen. Egyre kevésbé kímélve, dühödt hadjáratot indított a nő önértékelése ellen. Bár azt hangoztatta, hogy ő épít, hiszen ez a hivatása, erre tett esküt, gyógyítja a lelkeket, mégis folyton analizálta, és különböző helyzetekbe hozva, próbálta a nőt kibillenteni a lelki egyensúlyából. A nő pedig hagyta, mert tudta, hogy megérdemli. Bemocskolt valamit, amit nem lett volna szabad, valamit, ami tiszta volt, és rendkívüli...

liza_copy.jpgAztán a nő egy hirtelen felindulásból dühödten szakított, pedig igazából nagyon nem akart, de nem bírta már ezt a feszültséget. A pasi rezignáltan fogadta.

„ Te is csak egy hülye picsa vagy! ” – ez volt az utolsó mondata, és kiszállt a kocsiból.

„ Vadászgass csak tovább, fogatlan oroszlán…amíg még megteheted! ”- ordította magából kikelve a nő.   Aztán furcsa metsző, hideg csend lett, és azon gondolkozott, hogy miért mondta ezt, hiszen éppen ő volt az, aki vadászgatott a pasi mellett.

Nagyon vacakul érezte magát napokig. Nem értette, miért kellett így viselkednie, miért kellett elrontania, hiszen ez egy nagy találkozás volt. Miért tette ezt azzal a pasival, akire oly régóta várt. Ilyen találkozás ritkán adódik az életben… Lelkiismerete nem hagyta nyugodni, tisztázni akarta magát. Ez a pasi nem ezt érdemelte. Vele nem lett volna szabad játszmáznia. Éjjel írt üzenetet neki. Kisvártatva jött a válasz.  A pasi felesége írta…

                                                    

illusztráció: Kitti Gebler

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lizatukre.blog.hu/api/trackback/id/tr1012158209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.