…Tudod, én azt szoktam mondani, hogy: Sok van, mi csodálatos, de a Földnél nincs semmi csodálatosabb… Szophoklész után, csak így szabadon. Mert minden életnek a kiindulópontja a Föld, általa teremtődtünk, Ő éltet minket...
Ezen a ponton megadta a végső kegyelemdöfést romantikus ábrándjaimnak, amit vele kapcsolatban dédelgettem magamban. Hónapokkal ezelőtt, amikor először megpillantottam az uszodában, ahogy egyetlen határozott mozdulattal kitolta magát a medence vizéből, kis képzavarral élve, a habokból kiemelkedő Aphrodité férfi megfelelőjét láttam benne. Tökéletesen kidolgozott test, feszes nadrág, gyönyörű klasszikus arcél. Férfi istennő, gondoltam magamban. Onnantól fogva mindent elkövettem, hogy magamra vonjam a figyelmét, és lám, elszántságomnak hála, most itt ülök vele szemben a Dunapark Kávéházban, és azon gondolkozom, hogy mégsem kellett volna azt a fotót otthagynom a recepciósnál, vagy legalábbis elsőre elég lett volna, ha csak a telefonszámomat írom a dekoltázsomra, nem pedig a randi helyét és idejét.
…Szerintem a geofizika a földtudományok legfontosabbika. Folytatja a kiképzésemet. Általános értelemben, a földi környezet tudományos célú megismerését szolgálja. Bolygónk belsejében és környezetében zajló fizikai jelenségeket, azok mérhető fizikai jellemzőit vizsgálja. A gyakorlati kutatási területe pedig a nyersanyaglelőhelyek feltérképezése, a szénhidrogén-kutatás, vagy akár különböző műszaki és környezeti problémák megoldása…
Basszus! Ezt nem fogom kibírni. Csak én tudok így mellényúlni. Ő pedig lelkesen magyaráz tovább, és csillogó szemmel ecseteli az ultrahangos vizsgálatok előnyeit, hiszen, mint megtudom, ilyenkor roncsolásmentes módszerekkel tudnak adatokat gyűjteni. Bizonyos esetek azonban szükségessé teszik a vizsgált közeg feltárását, és mintavételezés céljából, kutatófúrások végzését. Na, az aztán az izgalmas móka! Képzelem.
Arcizmaimat próbálom erőnek erejével kontroll alatt tartani, és érdeklődésemnek legalább a látszatát megőrizni, de érzem, hogy tudatom ellankad, és gyakorlatilag az elalvásos eszméletvesztés határán állok. Ekkor azonban, egy ismerős nevet hallok ki, a szomszéd asztaltársaságban ülő nő, harsány, de mindeddig számomra érdektelen beszámolójából. Tudatom a relax üzemmódból azonnal teljes kapacitásra vált, és elmémben vörös fényű vészcsengőként szirénázik a döbbenetes felismerés.
Megnézem a nőt. Harmincas, ápolt, jól szituált. Minden részlet kimódolt rajta, melynek egyértelmű üzenete a figyelemfelkeltés. Minden ízléses, minden nagyon naprakész, minden különleges, mégsem tetszik. Erős. Sok. Külseje egybevág a viselkedésével. Határozott stílusban, a győztesek magabiztosságával tartja élménybeszámolóját a barátnőinek, akik lelkes ujjongással fogadják a legújabb híreket. Fotókat mutogat, körbejár a mobilja. Most éppen Rómában voltak. Szerelmesek. Boldogok. A barátnők egybehangzóan konstatálják a tényt, miszerint gyönyörűek együtt, és nagyon jól összeillenek. Minden sínen van, mondja a nő. Már csak a gyerekeket kell elrendezni…
…Hát igen, órákig tudnék még mesélni a karotázs során átélt kalandjaimról…Hogy ez mit jelent? Ez maga a mélyfúrási geofizika…
Ide nézek, mosolygok, bólogatok, néha még kérdezek is, de oda figyelek. Lovagom olyan átéléssel mesél, hogy fel sem tűnik neki a kis csalárdságom, én pedig pimaszul kihasználva a helyzetet, a csajokat monitorozom. Aztán összeakad a tekintetünk. A nő teátrálisan megáll a monológgal, a barátnői is felém fordulnak. Provokatívan néz farkasszemet velem. Még a szeme is olyan valószerűtlenül erős kék. Mi a szart bámulsz? Zavarba jövök, elkapom a tekintetem. Ez a nő nagyon veszélyes, tölt el nyugtalansággal a gondolat.
Hirtelen elszaladt az idő. Fizetünk. Ahogy elsétálunk mellettük, a nő magát egy cseppet sem feszélyezve, tetőtől talpig végignéz. Harcias elszántság van a tekintetében. Az a típus, aki ha megszerezte, nem adja egykönnyen a koncot.
A pasi elkísér az állomásra. Nagyon jól érezte magát velem. Ritkán tud ilyen jót beszélgetni egy nővel. Én pedig összezavarodva szállok fel a vonatra. Free wifi. Facebook. Ismerősök ismerősei. Azt tudom, hogy Dórinak hívják, és bingó! Megvan. Kiposztolta a képeket. Róma, Trevi-kút, Forum Romanum, Pantheon, Spanyol lépcső, és mindegyiken egy szerelmes pár pózol. Csak az a baj, hogy a pár férfi tagja a barátnőm férje is egyben, két kamasz apja, tisztes családapa, aki a munkája miatt rengeteget utazik, és épp most jött haza egy hivatalos római útról, melyről baráti körben, a hétvégi kerti partin fog élménybeszámolót tartani.
Igen, tudom, az információ hatalom, de fogalmam sincs, mit kezdjek vele. Ebből nem jövök ki jól, az biztos. Ráadásul egy másik uszodát kell keresnem.
Illusztráció: Sipos Barbara - Barbi-VI. részlet - olajfestmény
